2010. november 2., kedd

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak...............

Fogalmam sincs miért jár az eszemben állandóan ez a vers ,/ Berzsenyi Dániel: A közelítő tél / de tény, hogy itt motoszkál ahogy kinn járok a kertben, vagy a parkokban. Pedig nem mondhatnám, hogy szép emlékek kötődnek hozzá, mivel életem első és egyetlen irodalom egyesét kaptam érte, mivel elfelejtettem megtanulni.Még most is látom magam a katedra előtt állva, ahogy erőlködöm, no de hiába. Néhány fotót csináltam a verseléses motoszkálás közepette arról, hogyan közelít a tél manapság.
Yacht kikötő Keszthely

Festetics kastély parkja Keszthely

Hévíz

Hévíz

Balatoni nádas
Nos és néhány késői virág, akik még bíznak.
Álljon itt végül a versből a legszebb versszak:

"Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
     Mint a kis nefelejcs, enyész."

5 megjegyzés:

krisssz írta...

Nagyon klassz fotók, és persze a vers is szép:)

evadraga írta...

Gyönyörű fotók!!! Azta... :) Ezek egy duplaoldalba kívánkoznak :) Annak ellenére, hogy elfelejtetted megtanulni a verset, az a klassz, hogy mégis eszedbejut, mindenféle erölködés nélkül. Szép vers, szeretem a nyelvezetét :)

Juma írta...

Imádom nézni a gyönyörű fotóidat!!! Megérintően szépek!

Rita(006) írta...

Fúúúú! Csodás képek! Következtetés: csodás fotós vagy!
(az irodalmi műveltségedről nem is beszélve, egyes ide vagy oda)

kreatívhit írta...

Köszönöm én is a képes tájékoztatót :)