2014. április 12., szombat

Menni vagy maradni

A múlt hetekben a Cewe kihívásán a Quimby zenekar egy-egy számát "képesítettük". Nem kell mondanom, hogy remeknél remekebb oldalak születtek.  
Az én oldalam:
Fájdalmasan aktuális téma. Menni vagy maradni.Nem, nem tudom én sem a helyes választ.Vajon ha ma fiatal lennék elmennék, vagy visszatartana a félelem, vagy a család ? Mindenesetre álljon itt ellentételezésül, no meg figyelemfelkeltésül ez a vers,talán nem mindenki ismeri, de érdemes megismerni.



Kiss Judit Ágnes: Szó

 Hazádból, hogyha még bírod,
 Ne menj el, ó, magyar.
 Hogy menekülj, lesz mindig ok,
 És mindig, hogy maradj.
 Itt áldozat, s vajon mi ott?
 Bevándorló lehetsz,
 Nem tudhatod, végül melyik
 A súlyosabb kereszt.
 Ez a föld régóta ugar,
 Terméketlen, sivár,
 De van még , ki zenét szerez,
 És színházat csinál,
 Szeret és harcol semmiért,
 Mert másként nem tehet.
 Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
 S ők itt vannak veled.
 Lehet, hogy nem jön jobb soha,
 Ki itt él, mélyrepül.
 Megúszhatják a vétkesek,
 S te bűnhődsz vétlenül.
 Míg annyi jóval tele
 A másik serpenyő,
 Ha baj van, ki ne mentené,
 Ami még menthető?
 De itt van szükség rád nagyon,
 Sötétben lenni fény,
 Hogy fölemeld, ki megrogyott,
 És bátorítsd, ki fél.
 Maradj, mert meg kell védeni,
 Kinek nincs is hova,
 Legyen szegény, hajléktalan,
 Zsidó, meleg, roma,
 Vagy bárki más, aki alól
 Kihúzták a talajt.
 Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
 Ki hallja még a jajt.
 Ez frontvonal, ez harcmező,
 S még így is otthonod,
 Rád simul minden rég bejárt
 Tered, kamaszkorod.
 Taposhatnak röhögve mind
 Az összes elveden,
 De szétolvadnak a szavak
 Az anyanyelveden.
 Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
 Fegyver vagy te magad,
 Mind különleges ügynök az,
 Ki mégis itt marad.
 Maradj, tövisnek bőr alatt,
 Ha bírod még, magyar,
 Légy viszkető seb, mit kéz
 Álmában is vakar.
 Itt áldás is, másutt csak egy
 Bevándorló lehetsz.
 Ki mondja meg, végül melyik
 A súlyosabb kereszt.

Én sírtam amikor elolvastam,mert annyira igaz.

Nincsenek megjegyzések: