Egyszóval Viki Néni, aki igazándiból egy baronessz volt, és finom volt és törékeny mint egy meisseni porcelán.
Pici hófehér kontyos igaz úriasszony. Mindig feketében, fehér csipkegallérral. Még ma is tudom a Fuchs du hast die Ganz gestohlen............vagy az Oh Tannenbaum-ot, pedig lassan ötven éve volt. Tőle hallottam először Goethe versét , A vándor éji dalát vagy Heine A kesztyű-jét.
Nehéz élete lehetett akkor, egy pici szobája volt csak. A szoba falán egy homályos sarokban ott lógott a falon a régi kastélyuk kopottas fotója. Mindig lopva nézegettem, és elképzeltem, hogy valamikor ott lakott, és akkor nem értettem, hogy most meg miért itt. Na mindegy, szomorú történet, és ma már tudom sok ilyen Viki Néni volt, aki fillérekért hülye gyerekekből próbált valamit kihozni. Tisztelegve az emlékének álljon itt az oldal, amin sajnos csak én vagyok abban az időben. Gunhild Storeide, Mörjike, misshoney_cherie elemeit használtam fel.
2 megjegyzés:
Kedves Pufiindián! Én is nagyon jó ötletnek tartottam Krisssz kihívását, főleg a közelgő Pedagógusnap miatt. Aztán leültem és gondolkodtam. És nem jutott eszembe egyetlen-egy olyan tanárom sem, akiről oldalt szeretnék alkotni. Azaz mégis, bár nincsenek sokan és Róluk tudom, hogy nem szeretnék magukat sehol sem viszontlátni. Mivel még egyikőjük sem emlék - szerencsére - így engedélyt kellett volna kérnem Tőlük. Amit nem biztos, hogy megkaptam volna. Ők csak csendben teszik a dolgukat. Nem is néztem utána, hányan töltöttek fel oldalt. De itt a blogodon megnéztem a Tiédet és megint csodaszépet alkottál.
Látod, erre én nem gondoltam,-hogy engedélyt illik kérni,-pedig ez igaz. És ez is lehetett egy ok, amiért kevesebben voltunk. Köszi, hogy itt jártál.
Megjegyzés küldése