2011. október 8., szombat

Visszajöttem.......

Vége a nyárnak és az utazgatásoknak is, legalábbis egyelőre.
Hoztam Nektek egy aranyos történetet, aminek Tolmezzo-ban voltam szemtanúja.
Ezen a szép szeptemberi vasárnapon Tolmezzo-ban  jótékonysági vásárt rendeztek a városka főterén. Volt ott a világon minden , a gyerekek a saját kis játékaikat árulták, de voltak akik saját sütésű gyümölcstortát hoztak. A tér sarkában zene szólt, hát oda-mentünk mi is. Akkor kezdett el egy fiatal pár argentín tangót táncolni:


Nagyon szépen táncoltak, de nekem inkább ez az idős hölgy tűnt fel a tér sarkában 
aki szemmel láthatólag nagyon élvezte az előadást:
És akkor megtörtént a csoda. Először nem is értettem mi van. Valaki odament a műsorvezetőhöz és ő valami olyasmit mondott, hogy itt van körünkben valaki, aki korábban a városka valcerkirálynője volt, és azt kéri tisztelje meg egy tánc erejéig. Odament és felkérte ezt a kopott ruhás, befáslizott lábú öreg nénit, aki egyetlen pillanat alatt szállt vissza évtizedeket az időben.
A keringő hangjai betöltötték az egész főteret, halálos csend volt. Amikor elhallgatott a zene és meghajoltak, jó olasz szokás szerint bolydult fel a főtér, csak úgy zengett a taps és a bravo, bravo!
Nem tudom másokat is ennyire megérintett-e ez az eset, de abban biztos vagyok ennek az idős embernek nagyon nagy örömet szereztek.
El tudjátok ezt képzelni nálunk?

10 megjegyzés:

Rucola Designs írta...

ó, én megkönnyeztem! És nem, sajnos nem tudom elképzelni itthon. :(

Minyu írta...

Én javíthatatlan naív és szentimentális vagyok és én el tudom képzelni ezt itthon is. És nekem is könnyem csordult :)
De az a tangós fotó mekkora már! Atyaég, ahogy az árnyékuk vetődik a placcra...

csutkailda írta...

Ez a történet.....nagyon megindító.

Christine írta...

Ez gyönyörű történet! Köszi hogy megosztottad!

Ritttus írta...

Gyönyörű történetet hoztál! köszi! és nagyon szépek a fotóid!!!

Névtelen írta...

Hat nem is tudom mit konnyeztem meg jobban:magat a tortenetet vagy azt, hogy eszrevett a vasari forgatagban a csodat

szttimi írta...

Hat nem is tudom mit konnyeztem meg jobban:magat a tortenetet vagy azt, hogy eszrevett a vasari forgatagban a csodat

Margó írta...

Nagyon örülök, hogy megjöttél! Szép, energiát sugárzó a blogrucid .. én is az újrakezdésnél tartok:-))
Igen, jóleső melengető érzéssel megkönnyeztem magam is a történetet. Hogy a csodák hol történnek meg pontosan, azt nem tudom, csak azt, hogy vannak csodák és vannak emberek, akik ezt észreveszik! Köszönöm Éva!!

Monika írta...

Ez egy csodálatos történet,köszönöm,hogy megosztottad velünk!!!!Visszaadta a bizalmamat,hogy ha nem is itt, de van a világnak olyan szeglete,ahol vidámabban-nem hiszem,hogy gazdagabban- élik az életet.

Margó írta...

Többedszer is megható a történet, amit megosztottál velünk! Időnként jó újraolvasni:-))