A képhez a vers...

Lázár Balázs

       Égi pákász
                           Takáts Gyula emlékére

Drangalag dermedt teliholdja,
Mint sápadt kavics az éji tóban,
S ha csillaghínárba húzza súlya,
Hullámokat vet a Nincsben a Van

Hullámokat vet és felkavarja
A mindenség-mélyből ami volt,
Körkörös az emlékezet partja,
Mit CSu-Fu valaha bekóborolt.

És ezüst hálóval, mint egy égi pákász,
Gyűjti már örökké a fönti láp kincseit
S megremeg berek, zsombék és csalit,
Ahogy felfénylik a túlon-túli táj,
Ha egy Mostot az onnanból ide kihalász.........

Haikuk és wakák

Ismeritek ezeket a japán rövid verseket? Én nagyon szeretem őket. Régi tervem volt, hogy a kedvenc haikuimhoz képeket passzítok és összefűzöm egy kis könyvvé. Lehet, hogy most megcsinálom, legalábbis már a válogatás fázisában vagyok.

Itt az első kép.A gyönyörű gésát a netről töltöttem le,/ The night owl vintage/ egy nagyon régi fotó színezett  változata. A hátteret egy őszi fotómból tunningoltam fel. A szöveg tartalmát nem ismerem, csak remélni tudom nem valami kevésbé szalonképes . A vers ugye a másik oldalra kerülne.

Ősz

Felhők közt,égen

ösvény nyílt észrevétlen,

míg töprenkedtem

az őszi alkony édes,

bús fénytelenségében.

Lehet , hogy nem az ősszel kellett volna kezdenem amikor alig vártuk a tavaszt ?